2013-ban Muraszombat (Murska Sobota) városa úgy ítélte meg, hogy fenntartható mobilitási szakpolitikája és tervei felülvizsgálatra szorulnak, miután a városban lelassulni látszottak a fenntartható közlekedésfejlesztési folyamatok.
A szlovén város munkájához a Maribori Egyetem nyújtott segítséget, amely egy QUEST nevű európai uniós projekt keretében kidolgozott minőségirányítási eszköz segítségével egy új cselekvési tervet készített.
A QUEST-nek köszönhetően Muraszombaton egy újabb ingyenes buszjárat áll a lakosság rendelkezésére, és egy sétálóutca kialakítására, valamint a belvárosi parkolóhelyek számának csökkentésére vonatkozó tervek láttak napvilágot.
Muraszombat, melynek 19 000 fős lakossága egy 64 km2-es területen él, Északkelet-Szlovénia egyik legjelentősebb települése, és az egész muravidéki (Pomurje) régió legközpontibb és leginkább városias területe.
2008-ban Muraszombat egyike volt azon szlovén városoknak, amelyek elsőként dolgoztak ki fenntartható mobilitási tervet (SUMP). Azóta számos hasznos intézkedés történt, például ingyenes buszjáratok indultak és új kerékpárutak épültek a környező településekig. Fenntartható mobilitási politikájának és intézkedéseinek értékelése, illetve továbbfejlesztése céljából Muraszombat 2013-ban részt vett a QUEST projektben. A folyamatban egy külső szakértő, a Maribori Egyetem segítette a város munkáját.
Muraszombat azután döntött fenntartható mobilitási szakpolitikájának felülvizsgálata mellett, hogy a városi tanács elvetette az egyik belvárosi utca lezárását, illetve a sétálóövezet kiterjesztését szorgalmazó terveket.
minőségirányítási eszköz az energiahatékony fenntartható városi közekedés szolgálatában) elnevezésű uniós projekt 2011 és 2013 között zajlott, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az európai városoknak egy fenntarthatóbb városi közlekedési rendszerre való átállásban. A projekt részeként kidolgozott eszköz egy külső szakértő közreműködésével segít a városoknak kideríteni, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön elérni a fenntartható mobilitással kapcsolatos célkitűzéseiket. Muraszombat a QUEST módszer alkalmazása mellett döntött, és a Maribori Egyetemet kérte fel arra, hogy szakértőként irányítsa a folyamatot. A QUEST módszer négy lépésben valósul meg:
- QUEST audit;
- az érdekeltek bevonásával végzett önértékelés;
- cselekvési terv;
- tanúsítás.
A QUEST audit
E szakasznak az a célja, hogy objektív képet sikerüljön alkotni a helyi közlekedési politikáról, és egybe lehessen azt vetni a legjobb szakpolitikai gyakorlatok kulcsfontosságú elemeivel. 2013 elején Muraszombaton egy találkozót szerveztek az önkormányzat képviselőivel, akik megvitatták és értékelték az aktuális intézkedéseket és a terveket. A QUEST auditot a Maribori Egyetem koordinálta, amely összegyűjtötte az összes rendelkezésre álló információt, majd elemezte az erős és gyenge pontokat. A QUEST audit eredménye szerint a gyalogos közlekedés, a parkolás és a tömegközlekedés voltak azok a főbb területek, amelyek leginkább fejlesztésre szorultak.
Az érdekeltek bevonásával végzett önértékelés
A QUEST projekt következő lépése az érdekeltekkel végzett önértékelés volt. Összesen 45 érintett kapott meghívást, hogy részt vegyen egy felmérésben és eszmét cseréljen a városnak a fenntartható mobilitás terén nyújtott teljesítményéről. Az érdekeltek csoportjában a városháza munkatársai és a politikusok mellett felhasználói csoportok, közlekedési szolgáltatók és egyéb, üzleti szempontból érdekelt felek is helyet kaptak. Az ő véleményüket is a Maribori Egyetem szakértői gyűjtötték egybe és elemezték. A QUEST audithoz hasonlóan az érintettek önértékelése is arra engedett következtetni, hogy a gyaloglás és a tömegközlekedés az a két kulcsfontosságú téma, amely nagyobb figyelmet érdemel.
A QUEST audit és az önértékelés eredményei megfelelő alapot jelentettek a kiemelt területekre vonatkozó döntésekhez. Muraszombat számára egyértelművé vált, hogy három fő témára kell fókuszálni: a gyaloglásra, a parkolásra és a tömegközlekedésre. A fő témák kiválasztása után több találkozót is szerveztek az érintetteknek. Ezek során az összes nehézséget megvitatták és új intézkedéseket javasoltak.
Az egész folyamat egy olyan cselekvési tervet eredményezett, amelyet egy külső szakértő, a Maribori Egyetem öntött formába. A cselekvési terv ismerteti, milyen további intézkedésekre van szükség, és hogyan kell fejleszteni a jelenlegi közlekedéspolitikát a következő négy-öt évben. A gyaloglás témájában például az egyetem munkatársai egy ú.n. Shared Space (megosztott/közös tér) típusú megoldást javasoltak a városközpontban lévő, erős gyalogos- és gépjárműforgalmú Slovenska út problémájára. Ez a koncepció olyan utcák és közterületek számára igyekszik megfelelő dizájnelemeket és jelzéseket kínálni, ahol a gépjárműforgalmat össze kell hangolni a lakó- és egyéb funkciókkal. A veszélyeztetett úthasználók és a motorhajtású járművek ugyanis ugyanazon a területen osztoznak, ám a gépjárművezetőket különféle jelzőelemek figyelmeztetik a lassabb haladásra és arra, hogy jobban figyeljenek a többi úthasználóra.
„Az utóbbi évtizedekben a városközponthoz közeli utcák közül sokat kisajátított magának az egyéni gépjárműforgalom. Ezek az utcák egyre kevésbé vonzották az embereket, ami nem tett jót az üzletek, kávéházak és vendéglők forgalmának – mondta el Sebastian Toplak, a Maribori Egyetem munkatársa. – A Slovenska út átalakításával igyekszünk vonzóbb környezetet teremteni a helyiek és az idelátogatók számára, hogy több időt töltsenek ebben a városrészben, és bizonyos tevékenységeiket – pl. bevásárlásaikat, baráti találkozóikat – a távolabbi városrészek, illetve a bevásárlóközpontok helyett ismét a belvárosban végezzék. A Slovenska úton elhelyezett padok és árusító standok is ezt a célt szolgálják.”
A parkolást illetően az egyetem a belvárosi parkolóhelyek számának csökkentését javasolta, a tömegközlekedés terén pedig a cselekvési terv egy új, a helyi lakosok számára ingyenes buszjáratot eredményezett. Toplak szerint a parkolóhelyek számának csökkentése egy teljesen logikus lépés volt a belváros újjáélesztése, valamint a levegőszennyezés visszaszorítása felé vezető úton, azután hogy 2013-ban fizetőssé tették a parkolást a belvárosban.
„Ugyanígy logikus intézkedésnek tekinthető egy újabb, a helyiek számára ingyenesen használható buszjárat bevezetése, amely csökkenti egyes társadalmi csoportok – például az idősebb korosztály, a fiatalok és a szociálisan érzékeny rétegek – kiszolgáltatottságát. Emellett a gépkocsihasználat iránti igényt is csökkenti a városban” – tette hozzá.
2013 végén a városi tanács elfogadta a QUEST cselekvési tervet és megkezdte azon intézkedések végrehajtását, amelyekért Muraszombat megkapta a QUEST Akadémia tanúsítványát. Toplak elmondása szerint a korábbi tervezési filozófiáról az integrált folyamatra való átállás jelentette a legnehezebb kihívást. „Az összes érintett fél bevonásával sikerült mindenki számára elfogadható megoldásokat kidolgoznunk” – hangsúlyozta.
A muraszombati tapasztalat azt mutatja, hogy a QUEST egy praktikus eszköz a városok számára, ugyanis egyszerű dolgozni vele, és képes azonnali eredményeket produkálni. Használatához nincs szükség nagy mennyiségű előzetes adatgyűjtésre. A jövőben jelentős kommunikációs és tájékoztató munkát kell végezni ahhoz, hogy sikerüljön megmutatni a városoknak, a minisztériumoknak, az Európai Bizottságnak és egyéb támogató intézményeknek ezen eszköz és a QUEST tanúsítvány előnyeit. Hasznos volna ugyanis, ha a támogatást nyújtó intézmények egyfajta kritériumként tekintenének e tanúsítványra, és előnyben részesítenék azokat a városokat, amelyek rendelkeznek vele. „Ellenkező esetben csak egy újabb oklevél lesz a többi közt” – hangsúlyozta Toplak.