Az európai városoknak a közlekedés terén egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a levegőszennyezés, a CO2-kibocsátás és annak egészségügyi hatásai, valamint a megnövekedett forgalom miatt. Az uniós közlekedés 95 százalékban függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. Égető szükség volna az energiaforrások változatosabbá tételére ahhoz, hogy garantálni lehessen az energiaellátás biztonságát az EU-ban.
Az uniós finanszírozású Tiszta hidrogén az európai városokban (CHIC) elnevezésű projekt keretében üzemanyagcellás elektromos meghajtású buszokat vezetnek be, illetve hidrogéntöltő állomásokat létesítenek szerte Európában. A projekt az üzemanyagcellás elektromos busztechnológia terjedését igyekszik előmozdítani, és kézenfekvő megoldást kínál az európai városoknak autóbuszparkjuk karbonmentesítéséhez.
A CHIC projektben 23 partner vesz részt nyolc különböző országból: tíz közlekedési vállalat, nyolc ipari szereplő és öt kutatási/tanácsadó szervezet. A projekt összköltsége 81,8 millió euro, amelyből 25,88 millió eurót az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH-JU) társfinanszíroz – egy olyan köz-magán társulás, amely az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységeket támogatja Európában.
A CHIC projekt célja annak bizonyítása, hogy az energiacellás elektromos buszok jelentős mértékben kivehetik részüket az európai tömegközlekedési ágazat teljes karbonmentesítéséből, különösen ha a hidrogén tiszta forrásból származik. Emellett a városi környezet javításához is hozzájárulnak a jobb levegőminőség, az alacsonyabb zajszint, valamint a nagyobb utazási és vezetési kényelem révén.
A FCH-JU támogatásával huszonhat üzemanyagcellás busz került forgalomba öt európai városban: Aargauban (Svájc), Bolzanóban (Olaszország); Londonban (Egyesült Királyság); Milánóban (Olaszország) és Oslóban (Norvégia). További tíz üzemanyagcellás busz szolgálja az utasokat, és kilenc hidrogéntöltő állomás kezdte meg működését néhány más partnervárosban egyéb forrásokból származó finanszírozással.
A városok azért mutatnak érdeklődést a program iránt, mert ez a technológia – a helyi energiaforrások fokozott kihasználásával, munkahelyteremtéssel és a gazdasági versenyképesség növelésével – hosszú távú stratégiát kínál a fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentésére. Ez a technológia emellett megoldásokat kínál a városi közlekedés legfőbb kihívásaira (a levegőminőség romlása; üvegházhatású gázok és zajkibocsátás), ráadásul a tömegközlekedés az autóhasználattal szemben is alternatívát jelent, s ezáltal csökkenti az autók mennyiségét az utakon.
A projektben résztvevő városok közvetlenül élvezhetik a tesztbuszok előnyeit: miközben segítenek a technológiai költségek csökkentésében, saját és más európai városok autóbuszparkjának jövőbeli bővítési költségeit is csökkentik.
A buszok olyan üzemidők és -távok teljesítésére alkalmasak, amelyek megfelelőnek tűnnek a busztársaságok igényeinek kielégítéséhez:
|
Város |
Üzemtáv1 |
Napi üzemidő2 |
|
London (UK) |
250–300 km |
18 óra |
|
Bolzano (IT) |
250–300 km |
12 óra |
|
Aargau (CH) |
180–250 km |
18 óra |
|
Oslo (NO) |
200–290 km |
max. 15 óra |
|
Milánó (IT) |
122 km |
max. 16 óra |
|
Köln (DE) |
250 km |
max. 10 óra |
|
Hamburg (DE) |
400 km |
8–16 óra |
1.Az üzemanyagtartály méretén és az átlagfogyasztáson alapuló átlagos adatok
2. A napi üzemidőre vonatkozó adat függ az út típusától is (bizonyos helyszíneken ugyanaz a busz egy vagy több útvonalon is közlekedik)
A korábbi üzemanyagcellás buszokhoz képest az üzemanyag-takarékosság terén 50%-os javulás tapasztalható, a feltöltés ideje pedig 7–20 percre csökkent (korábban ez egy órát vett igénybe). Említésre méltó, hogy a projekt során biztonsági problémák nem merültek fel. A hidrogéntöltő állomások is messzemenően elérhetők voltak (a legtöbb esetben több mint 98%-ban). A kísérő tanulmányok szerint a projektben közvetlenül vagy közvetve érintett szereplők körében pozitív a hidrogéntechnológia megítélése. A szerzők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a hozzáállás változhat és változni is fog, ha nem sikerül megfelelően kezelni az elvárásokat és/vagy nem működik a projekten belüli kommunikáció.
A hidrogéniparon kívüli befolyásos és feltehetőleg szkeptikus szereplőkkel folytatott megbeszélések tanúsága szerint feltétlen érdemes megérteni és integrálni az ő álláspontjukat is a hidrogéngazdálkodásról szóló párbeszédbe. A CHIC projekt ajánlásokat dolgozott ki a technológia bevezetése iránt érdeklődő városok számára, és rendszeres információcsere zajlik a CHIC és az üzemanyagcellás buszok üzemeltetésével kapcsolatos követő projektek között.
Egyes városok beszerzési és engedélyeztetési problémákról számoltak be a hidrogéntöltő állomások létesítése kapcsán. A beszerzési eljárások során tapasztalt késedelmek arra figyelmeztetnek, hogy fontos, hogy a döntéshozók még inkább tisztában legyenek a technológiával és annak vonzataival, ami például közös szabványok bevezetésével érhető el.
A legfőbb technológiai probléma a buszok beszerezhetősége, ami mostanáig várakozáson alulinak mondható. Az alkatrészproblémák és az ellátási láncok kezdeti hiányosságainak felszámolásával azonban e téren mindenképpen javulás várható. Az üzemeltetők és a beszállítók napi szintű együttműködést folytatnak a problémák megoldása érdekében.
Az üzemanyagcellás buszok ára 2002 óta a felére csökkent, de az ár még mindig az egyik legnagyobb kihívás. Létrejött ugyanakkor egy újfajta szövetség, melyben különböző városok és régiók együttesen igyekeznek elérni azt a kritikus tömeget, mely a méretgazdaságosság elve alapján lehetővé teszi alacsony költségű, megbízható járművek bevezetését.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 CHIC Presentation of emerging conclusions (Dec 2014) | 1.82 MB |